A Te szívverés normális? Mennyi a normális szívverés?

 

 

A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és nem szabálytalan - nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat.Mi befolyásolhatja a szívverést?A szívverést az ún. sinoatrialis csomópont, vagy a „szív természetes pacemakere” biztosítja, a szívverés ritmusa pedig attól függ, milyen gyorsan keletkeznek az elektronikus jelek ebben a csomópontban. E fontos tényező mellett számos egyéb is van, amely befolyásolja a szívverést. Ilyen például a stressz, az érzések; a hőmérséklet, amelyben vagyunk; az egyén aktivitásának szintje; a társbetegségek jelenléte; bizonyos gyógyszerek használata, valamint az is, milyen valakinek a testmérete.

 

 

 

 

Ezek a tényezők lassíthatják és gyorsíthatják is a szívverést. Ha a normál tartományhoz képest a szívritmusban eltérés figyelhető meg időnként, az nem probléma. Ám ha ez gyakori, mindenképpen keressünk fel egy orvost! Az egyén pulzusa elárulja, hányszor ver a szív percenként. Könnyen meghatározhatjuk, mivel több olyan pont is van testünkön, ahol a pulzus egyszerűen kitapintható. Az egyik a csuklón, a másik a nyakon van, de megtalálható a térd mögött, a halántékon, könnyen kitapintható a lágyéki és a lábon levő artéria is. Mutató- és középső ujjunkat használjuk a vizsgálathoz. A csuklón a pulzus meghatározása úgy történik, hogy alsó oldalára helyezzük két ujjunkat, a hüvelykujjunkat pedig a csukló felső részére. Az ujjakat kissé nyomjuk meg, amíg meg nem érezzük a pulzust. Állítsunk be egy időzítőt, és számoljuk a pulzust egy percig. Ahogy már említésre került, a 60-100 közötti érték a normális tartományba esik.  

 

 

 

 

Az egy éves kor alatti babáknál 100-160 közötti szívverés a normális, a gyermekeknél 1-12 év között a percenként 60-140 közötti, az idősebb gyermekeknél és felnőtteknél 60-100/perc, az edzésben levő atlétáknál a 40-60 közötti pulzus jellemző percenként.  

  

 

 

A nyugalmi szívfrekvencia az szívverés percenkénti számát nyugalmi állapotban, azaz alvás, pihenés közben jelzi. Felnőttek esetében ez 60 és 100 közé esik, de befolyásolja a szív és a tüdő hatékonysága. Egyes sportolóknál akár 50 szívverés is mérhető percenként. Ahogyan ugyanis a fittség szintje emelkedik, úgy nő a szív hatékonysága is a vér pumpálásában.Minél magasabb a nyugalmi pulzusszám, annál keményebben dolgozik a szív. Az újszülöttek és kicsi gyermekek szívverése nyugalminak tekinthető, 100-160 szívverés tapasztalható percenként. Ahogyan a gyerekek nőnek, nyugalmi pulzusszámuk csökken. 12-15 éves korukra csaknem eléri a felnőttek nyugalmi pulzusszámát.

 

Ha a nyugalmi pulzusszám a normál tartományon belül csökken, az rendben van - de ne essen a magasabb tartományba. Ha ugyanis közelebb esik a skála magasabb végéhez, az szív- és érrendszeri problémákat jelez előre. A legjobb módszer arra, hogy megelőzzük a problémákat, hogy ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, orvoshoz fordulunk. A szívritmuszavar meglassult, felgyorsult és rendetlen szívműködés formájában jelentkezhet. Ha súlyos a lelassulás, azaz a szívfrekvencia kevesebb, mint 25/perc, ájulás és/vagy eszméletvesztés következik be, enyhébb esetben a beteg elgyengül, megszédül, ún. pillanatos eszméletvesztés állapotába kerül. Ám azonnali halállal is járhat az ilyen mértékű szívritmus lelassulás.Szintén hirtelen szívhalállal járhat a szívritmus felgyorsulás - annak fokától függően. A szívhalál akkor következik be, ha a szívfrekvencia nagyobb, mint 250/perc. A szívmegállás kamrafibrilláció miatt történik; ájulás, illetve enyhébb esetben gyengeség, megszédülés is jelentkezhet.A rendetlen szívverést a beteg vagy megérzi, vagy nem. Amennyiben a frekvencia nem haladja meg a 140/percet, illetve nem süllyed 50/perc alá, általános tünetek többnyire nem jelentkeznek.