A homeosztázis meghatározása, homeosztázis definíció.

Mi a homeosztázis
 

Definíció: Az élő szervezetnek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó képessége, amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják.
A belső környezet dinamikus állandósága és stabilitása alatt a megfelelő tápanyag-ellátottságot, a légzési gázok szükséges mennyiségét és minőségét, a testfolyadékok megfelelő mennyiségét, minőségét (térfogat, ionösszetétel, kémhatás, hőmérséklet, ozmotikus nyomás) és a védekező módok meglétét, megfelelő működését értjük.

A szervezet anyagot és energiát cserél a környezetével.
Ezeket az „összetevőket” az önfenntartó működések biztosítják az élő szervezet számára, a hormonális (endokrin rendszer) és az idegrendszer segítségével, amelyeket együttesen önszabályozó működéseknek nevezünk.

A dinamikus állandóságra azért van szükség minden élő szervezet számára, mert a sejtek csak az ősi körülményekhez (az élet megjelenésének ideje) hasonló környezetben képesek létezni és működni, tehát kimondhatjuk, hogy a sejtek számára „életfeltétel” a belső környezet dinamikus stabilitása/állandósága, amely az ősi környezethez -ősóceán - hasonlóvá teszi magukat a sejteket.

Az alapvető életfunkciók zavartalansága érdekében a szervezet az állandóan változó külvilági és belső hatásokkal szemben igyekszik belső környezetének állandóságát megtartani, mely az anyagcsere folyamatok révén valósul meg.

A belső környezet dinamikus állandóságát biztosító mechanizmusok összességét az élettan homeosztázisnak nevezi. (Homeo=azonos, status= állapot; gör.-lat. A belső környezet fogalmának bevezetője Claude Bernard volt, ezért gyakorta használatos az által megalkotott francia milieu interieur megjelölés is.)
 

Homesztatikus tényezők: 

- Izotónia:          a szervezet egészében a különböző elhatárolt terekre jellemző azonos ozmotikus állapot.
- Izoionia: az állandó ionösszetétel.
- Izohidria: a H+ ion koncentráció által a test szöveteiben kialakított pH-érték állandósága.
- Izovolémia:     a szervezet egymástól elhatárolt különböző folyadéktereiben tapasztalható folyadékeloszlás, de egyben az összfolyadék-mennyiség azonosságának kifejezője.
- Izotermia:      az állandó testhőmérsékletű állatok jellemzője, aminek fenntartása az anyagcsere intenzitásának egyik alapvető tényezője.
- Egyes vegyületek állandó koncentrációja (pl. vércukorszint).